Ki vette feleségül Klaudia Felicitász magyar királyné-t?

Habsburg–Tiroli Klaudia Felicitász (ismert még mint Ausztriai Klaudia Felicitász főhercegnő, németül: Claudia Felizitas von Österreich-Tirol; Innsbruck, 1653. május 30. – Bécs, 1676. április 8.), a Habsburg-ház tiroli ágából származó osztrák főhercegnő, Ferdinánd Károly főherceg és Medici Anna egyetlen felnőttkort megért gyermeke, aki I. Lipót császár második hitveseként német-római császárné, német, magyar és cseh királyné. Két leánya közül egyik sem érte meg a felnőttkort.

I. Lipót (németül: Leopold, latinul: Leopoldus; Bécs, Ausztria, Habsburg Birodalom, 1640. június 9. – Bécs, Ausztria, Habsburg Birodalom, 1705. május 5.), Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főherceg és német-római császár 1658-tól, valamint német, magyar és cseh király 1657-től 1705-ben bekövetkezett haláláig. III. Ferdinánd császár második felnőttkort megért fia, aki fivére, IV. Ferdinánd korai halálát követően vált a Német-római Birodalom örökösévé. Császári címét közel negyvenhét éven át (negyvenhat év és kilenc hónap) viselte, ezzel uralkodóháza leghosszabb ideig regnáló monarchája volt.

Uralkodását két jelentős külpolitikai kihívás határozta meg: keleten az Oszmán Birodalommal, nyugaton pedig a Francia Királysággal vívott hosszan elnyúló konfliktussorozatok. A Szent Liga háborúja (1683–1699) során, amely a törökök bécsi ostromával vette kezdetét, Savoyai Jenő hadvezéri tehetségének köszönhetően Lipót döntő győzelmet aratott, és az 1699-es karlócai békével visszaszerezte a Magyar Királyság területének jelentős részét. Franciaországgal három fegyveres konfliktusba bonyolódott: a francia–holland háborúba, a kilencéves háborúba és a spanyol örökösödési háborúba, amelyet fiának, Károlynak a spanyol trónra juttatása érdekében indított, figyelmen kívül hagyva rokona, II. Károly végrendeletét.

Lipót hosszú regnálása alatt a Habsburg Monarchia jelentősen átalakult és a kontinens egyik vezető hatalmává vált. Uralkodása idején jött létre a birodalom első állandó hadserege, Bécs pedig ekkor emelkedett barokk kulturális központtá. Apjához hasonlóan Lipót is a művészetek jelentős mecénása volt, emellett ő maga is számos zenét komponált. Azonban a magyar történetírásban személye ellentmondásos megítélés alá esik: míg a török uralom alóli felszabadításáért elismeréssel tekintenek rá, a magyar rendi jogok szisztematikus korlátozását, az abszolutizmus kiépítését, valamint a protestánsok üldözését felróják neki.