Ki vette feleségül I. Henrik angol király-t?

I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig.

Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg.

Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal.

Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel.

Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

Sybilla Corbet (Alcester 1077 – na 1157) was een Engelse edelvrouwe en een maîtresse van koning Hendrik I van Engeland. Ze was waarschijnlijk een dochter van Robert Corbet, heer (lord) van Alcester en een onbekende vrouw.

Ze huwde met Herbert FitzHerbert en kreeg samen met hem een zoon, eveneens Herbert FitzHerbert genaamd. Als maîtresse van de koning was ze moeder van Sybilla van Normandië en Reginald van Dunstanville. Ook van twee andere kinderen van Hendrik was zij misschien de moeder, Willem en Rohese, hoewel de laatste volgens sommige bronnen genoemd wordt als dochter van Sybilla en FitzHerbert.

Skóciai Matilda, eredeti nevén Edit (1080 körül – 1118. május 1.) skót hercegnő, angol királyné.

Edit skót hercegnő 1080 körül születhetett, a skóciai Dunfermline városában, III. Malcolm skót király és Skóciai Szent Margit leányaként, a Dunkeld-ház sarjaként. Keresztanyja Matilda angol királyné (Hódító Vilmos király felesége) lett, aki később anyósa is lett, miután a lány 1100. november 11-én nőül ment Vilmosék fiához, a későbbi I. Henrikhez. Amikor a hercegnő hatéves lett, nővérét, Máriát szüleik elküldték Angliába, a Romsey-i Apátságba, Southampton közelébe, mivel nagynénjük, Krisztina ott volt rendfőnöknő. A leányok 1093-ig maradtak a zárdában, ahol mindketten rengeteg dolgot megtanultak, és körülbelül ekkor érkeztek Edit részére élete első házassági ajánlatai is, méghozzá Surrey második grófjától, és Lord Richmondtól. A hercegnő még ugyanebben az esztendőben, apja hívására visszatért Skóciába.

1100 augusztusában, II. (Rufus) Vilmos angol király rejtélyes körülmények között történt halála után annak öccse, Henrik herceg azonnal elfoglalta a trónt és magához ragadta a hatalmat. Onnantól kezdve már csak egyetlen fontos teendője volt: megfelelő feleséget választani magának. Ekkor merült fel lehetséges királynéként Edit neve is, és meg is kezdődtek a házassági tárgyalások a két fél között, Anselm érsek közvetítésével. A hercegnő előkelő származása egyértelműen elősegítette a megállapodás sikerét, mivel anyja testvére az az II. Edgár volt, aki II. Harold angol királyt követte az ország élén, bár hivatalosan soha nem koronázták meg. Így Edit közvetlen leszármazottja volt II. Edmund angol királynak, és Anglia korábbi uralkodócsaládjának, akik a 10. század óta uralták az országot. Henriknek kapóra jött ez a vérvonal, mivel felesége angol ősei révén akart népszerűbbé válni népe körében, hiszen eljövendő gyermekeik születésével egyesíthetik majd az angol és a normann dinasztiákat, továbbá Anglia és Skócia is sokkal közelebb kerülhet egymáshoz mind politikai, mind pedig dinasztikus szempontból. Az esküvői ceremónia a Westminster apátságban zajlott, Anzelm canterburyi érsek adta össze őket, egyúttal királynévá koronázta az asszonyt, aki onnantól kezdve már a Matilda nevet viselte, mely akkoriban igen gyakori női név volt a normannoknál. 1102 februárjában megszületett első gyermekük, Matilda, a következő év novemberében pedig a várva várt trónörökös, Vilmos (Adelin).

A királyné 1106–1107 között férjével együtt beutazta Angliát, sőt, valószínűsíthető, hogy még Normandiába is ellátogattak. Házasságuk hátralévő éveiben még két további gyermekük született: egy kislány (Eufémia), és egy kisfiú (Richárd), de ők még csecsemőként meghaltak. Matilda 1118. május elsején halt meg a Westminster palotában. Korai halála, és a Fehér hajó két évvel később bekövetkezett katasztrófája révén, melyben egyetlen fia életét vesztette, Henriknek csak úgy maradt reménye arra, hogy törvényes fiúörököst nemzzen, hogyha újranősül, mert amennyiben nem születik fia, a korona egyetlen életben maradt gyermekére, Matildára száll majd. (Egész addig nem volt példa az angol történelemben arra, hogy egy nő legyen az uralkodó.) Henrik ismét megházasodott: Louvain-i Adeliciát vette nőül, ám ez a házassága gyermektelen maradt, így kénytelen volt leányát megjelölni örököseként, mely később nyílt polgárháborúhoz és trónviszályhoz vezetett Matilda és a trónkövetelő Blois-i István gróf között, aki a hercegnőhöz hasonlóan ugyancsak Hódító Vilmos unokája volt, tehát jog szerint szintén esélyes a koronára.

Löweni Adeliza (Leuven, 1103 – Affligemi apátság, 1151. április 23.) angol királyné, I. Henrik angol király második felesége.