Ki vette feleségül Stuart Henrik címzetes skót király-t?

Henry Stuart, Albany hercege (Temple Newsam, 1546 –‎ Edinburgh, 1567. február 10.) I. (Stuart) Mária skót királynő második férje volt. Számos kortárs elbeszélés, történészi kutatás és a köznyelv egyszerűen Henry Stuart, Lord Darnley-ként említi. A Lord Darnley cím a Lennox grófja cím udvariassági alcíme, a grófi cím örököse által viselt cím.

A Mária királynővel kötött házassága (1565. július 29.) révén 1565–1567 között Skócia királyi hitvese lett, és ekkor kapta meg az Albany hercege és Ross grófja címeket is. Házassága gyorsan politikai feszültségekbe torkollt, a királyi hatalomból nagyobb részesedést követelt, a királynő környezetében pedig ellenszenvet váltott ki. 1566-ban megszületett egyetlen gyermekük, a későbbi VI. Jakab skót és I. Jakab angol–ír király Lett. 1567 elején Darnley Edinburghban lábadozott, amikor szállását 1567. február 10-én hajnalban a puskaporos robbantás romba döntötte, őt pedig szolgájával együtt a közelben holtan találták. A kortárs és későbbi vizsgálódások azonnal gyilkosságként kezelték az ügyet.

I. Mária vagy Stuart Mária (skótul Mary Stuart, gaelül Màiri Stiùbhart; Linlithgow-i várpalota, 1542. december 8. –‎ Fotheringhay Castle, 1587. február 8.) Skócia királynője 1542-től 1567-es lemondatásáig.

Mária V. Jakab skót király egyetlen felnőttkort megért, törvényes gyermeke volt. Hat napos korában apja meghalt, őt pedig az ország királynőjévé koronázták. Gyermekkora során Skóciát régensek kormányozták: először Arran grófja, majd anyja, Guise-i Mária. Hat évesen eljegyezték Ferenc francia trónörökössel, és Párizsba küldték, ahol biztonságban volt VIII. Henrik angol király Skóciába betörő csapataitól. Mária és Ferenc 1558-ban összeházasodtak. Férje a következő évben megörökölte a francia trónt, ám egy évvel később agytályog következtében meghalt. Az özvegy Mária 1561 augusztusában visszatért Skóciába, ahol a vallási reformációt követően igen feszült volt a helyzet a katolikus és protestáns pártok között. A protestáns hitszónokok, mint John Knox, ellene uszítottak, felszólították alattvalóit, hogy ne engedelmeskedjenek a katolikus vallású Máriának. Mária mérsékelt, toleráns, pragmatikus politikát folytatott, kormányzótanácsába egyaránt befogadta a vezető protestáns és katolikus főurakat.

1565-ben feleségül ment fél-unokatestvéréhez, Lord Darnleyhez és a következő évben megszületett fiuk, Jakab. 1567 februárjában Darnleyt meggyilkolták és a bűncselekménnyel Bothwell grófját gyanúsították. Bothwellt a bíróság felmentette és a következő hónapban, miután állítólag elrabolta Máriát, feleségül vette őt. A közvélemény Mária ellen fordult, akit azzal vádoltak, hogy Bothwell szeretője volt és tudott férje meggyilkolásának tervéről. A főurak fellázadtak ellene, foglyul ejtették, majd egyéves fia javára lemondatták a trónról. Mária tett még egy sikertelen kísérletet a korona visszaszerzésére, majd Angliába menekült és rokonától, I. Erzsébettől kért védelmet.

A gyermektelen Erzsébetnek nem volt örököse és Mária lehetséges utódjának számított. Erzsébet tartott attól, hogy az angol katolikusok összeesküvést szőnek ellene, hogy rokonát segítsék az angol trónra, ezért több mint 18 évig házi őrizetben tartotta Máriát. Ez idő alatt valóban számos Erzsébet-ellenes intrikát lepleztek le és az 1586-os Babington-összeesküvés felszámolásakor kiderült, hogy Mária is tudott az angol királynő megölésére irányuló tervről. A bíróság halálra ítélte és 1587 februárjában, Fotheringhay várában lefejezték. Stuart Mária balszerencsés élete, házasságai, férje meggyilkolásának vádja, az Erzsébet ellen irányuló intrikákban való részvétele évszázadokon át foglalkoztatta a művészeket és a közvéleményt, számos szín- és zenemű, regény, film hőse.