Ki vette feleségül Humfred IV van Toron-t?

Humfred IV van Toron (ook wel Humpfrey, Homfried of Onfroy) (c.1166 - c.1192) was heer van Toron, Kerak en de Buiten-Jordaan, en behield dit als vazalschap van het koninkrijk Jeruzalem.

I. Izabella (1171 vagy 1172 – 1205), franciául: Isabelle I d'Anjou, olaszul: Isabella I d'Angiò, görögül: Ισαβέλλα των Ιεροσολύμων, jeruzsálemi királyi hercegnő, jeruzsálemi királynő, ciprusi királyné, montferrati őrgrófné, champagne-i grófné, toroni úrnő. A második Anjou-ház tagja. II. Henrik angol király elsőfokú unokatestvére, akinek a fia, I. (Oroszlánszívű) Richárd a harmadik keresztes hadjárat során ültette trónra unokahúgát, Izabellát 1192-ben.

Féltestvére, IV. Balduin jeruzsálemi király hozzáadta IV. Toroni Henfridhez. A házasságkötésre Kerak várában került sor 1183 őszén, éppen amikor Szaladin ostrom alá vette az erődöt.

Balduin, aki leprában szenvedett, társkirállyá koronázta gyermekkorú unokaöccsét, V. Balduint, hogy nővérének, Szibillának férje, Lusignan Guidó ne léphessen trónra. Kívánságára a Jeruzsálemi Legfőbb Bíróság elrendelte, hogy V. Balduin halála esetén a pápa, a német-római császár, valamint Anglia és Franciaország királya döntsön Szibilla és Izabella között, ám 1185-ben a jeruzsálemi patriarcha az országbárók egy csoportjának támogatásával Szibillát és Guidót kente fel. Guidó ellenlábasai ugyan megpróbálták ellenkirálynővé választani Izabellát, de férje, Henfrid hűséget esküdött a királyi párnak. Utóbb Izabella három másik férjjel, 13 éven át viselhette Jeruzsálem királynőjének titulusát.