Ki vette feleségül Cnaeus Pompeius Magnus-t?

Cnaeus Pompeius Magnus (i. e. 106. szeptember 29. – i. e. 48. szeptember 28.) római hadvezér és államférfi. Jelentős szerepet játszott a Római Köztársaság császársággá való átalakulásában. Pályafutása elején a diktátor Sulla pártfogoltja volt, később Iulius Caesar politikai szövetsége, végül pedig ellensége.

Pompeius tekintélyes szenátori családból származott és már fiatalon katonai pályára lépett. Az i. e. 83-81 közötti polgárháborúban Sullát szolgálva jelentős katonai sikereket ért el és gyorsan emelkedett a ranglétrán. Politikai befolyásának köszönhetően először úgy választották consullá, hogy nem érte el az ehhez szükséges életkort. Összesen három alkalommal viselt consuli tisztséget, háromszor tartott diadalmenetet. Hadvezérként jelentős sikereket ért el a Sertorius-lázadás és a Spartacus-felkelés, valamint a harmadik mithridatészi háború során.

I. e. 60-ban Caesarral és Crassusszal közösen megalapították az első triumvirátust, amelyet Caesar lányával, Iuliával kötött házasságával szilárdított meg. A szövetség Iulia és Crassus halálát követően i. e. 53-ban felbomlott, Pompeius pedig csatlakozott a szenátus Caesar-ellenes frakciójához. Versengésük polgárháborúhoz vezetett, ahol Pompeius az i. e. 48-as pharsalusi csatában vereséget szenvedett. Egyiptomban keresett menedéket, ahol XIII. Ptolemaiosz meggyilkoltatta.

Antistia may refer to:

• Antistia gens, an ancient Roman family
• Antistia (mantis), a genus of mantises
• Antistia (1st c. BCE), a Roman woman married to Pompey

Múcia Tércia (em latim Mucia Tertia) foi uma matrona romana que viveu no século I a.C. Era filha de Quinto Múcio Cévola, pontífice máximo (pontifex maximus),^{[carece de fontes?]} assassinado pela facção de Caio Mário em 86 a.C., e de Licínia Crassa, que se divorciou do seu pai para se casar com Quinto Cecílio Metelo Nepos, num escândalo mencionado em várias fontes. O seu nome indica que era uma terceira filha, de acordo com a convenção romana de nomes.

O primeiro marido de Múcia Tércia foi Caio Mário, o Jovem, cônsul em 82 a.C. no pico da guerra civil contra os Optimates liderados por Lúcio Cornélio Sula. Pouco depois, o conflito acabou com o suicídio do jovem Mário e com a vitória de Sulla. Múcia, como viúva de um proscrito, ficou proibida de voltar a casar. No entanto, em 81 a.C., Sula mudou de ideias e patrocinou o seu casamento com Pompeu. Desta união nasceram três crianças: Pompeu, o Jovem,^{[carece de fontes?]} Sexto Pompeu e Pompéia Magna (que casou-se com Fausto Cornélio Sula).

Entre 76 e 61 a.C., Pompeu passou muito tempo fora de Roma, combatendo os piratas do Mediterrâneo, a rebelião de Sertório na Hispânia e o rei Mitrídates VI do Ponto. Quando regressou definitivamente a casa, enviou uma carta de divórcio a Mucia Tertia; Plutarco menciona uma correspondência pessoal de Cícero que teria o motivo desta separação. Múcia Tércia desaparece então das fontes e a data da sua morte é incerta. Muitas fontes afirmam que Júlio César era amante de Múcia, e, portanto, o pivô dessa separação.

The gens Aemilia, originally written Aimilia, was one of the greatest patrician families at ancient Rome. The gens was of great antiquity, and claimed descent from Numa Pompilius, the second King of Rome. Its members held the highest offices of the state, from the early decades of the Republic to imperial times. The Aemilii were almost certainly one of the gentes maiores, the most important of the patrician families. Their name was associated with three major roads (the Via Aemilia, the Via Aemilia Scauri, and the Via Aemilia in Hirpinis), an administrative region of Italy, and the Basilica Aemilia at Rome.

Julia Caesaris (latin : IVLIA•CAESARIS) (v. 83 av. J.-C. - 54 av. J.-C.) est la fille adoptive de Jules César et de Cornelia Cinna et petite fille de Lucius Cornelius Cinna.

Cornelia Metella (c. 73 BC – after 48 BC) was the daughter of Quintus Caecilius Metellus Pius Scipio Nasica (who was consul in 52 BC and originally from the gens Cornelia) and his wife Aemilia. She appears in numerous literary sources, including an official dedicatory inscription at Pergamon.