Ki vette feleségül Habsburg Erzsébet francia királyné-t?

Ausztriai Erzsébet (németül: Elisabeth von Österreich, franciául: Élisabeth d’Autriche; Bécs, Osztrák Főhercegség, 1554. július 5. – Bécs, Osztrák Főhercegség, 1592. január 22.), Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, IX. Károlyal kötött házassága révén Franciaország királynéja 1570-től hitvese 1574-ben betegség által bekövetkezett haláláig.

A főhercegnő volt II. Miksa német-római császár és Spanyolországi Mária császárné második leánya, II. Fülöp spanyol király unokahúga. 1570-ben kötött házasságot IX. Károly francia királlyal. A különösen szépnek és intelligensnek tartott Erzsébet olyan korban érkezett a francia királyi udvarba, amikor az országban vallásháborúk sora dúlt. Mivel ő maga nem beszélte a francia nyelvet, a valódi hatalmat pedig anyósa, Medici Katalin királyné gyakorolta, így Erzsébet az államügyekben nem tudott részt venni.

Házassága szerencsésnek indult, férje később azonban szeretőjét, Marie Touchetet részesítette előnyben. Rövid házasságuk alatt egy leányuk, Mária Erzsébet hercegnő született. Nem sokkal ezt követően a király elhunyt tuberkulózis következtében. Leányát elvették tőle, ő maga pedig visszatért szülőhazájába, Ausztriába. Bécset klarissza apácának állt, majd 1592-ben betegség következtében elhunyt, harminchét éves korában. Nyughelye a bécsi Szent István-székesegyházban található.

IX. Károly (franciául: Charles IX; Saint-Germain-en-Laye, Francia Királyság, 1550. június 27. – Vincennes, Francia Királyság, 1574. május 30.), Valois-házból származó francia királyi herceg, Angoulême majd Orléans hercege, fivére halálát követően Franciaország királya 1560-tól 1574-ben betegségben bekövetkezett haláláig. A Capeting-ház Valois–Angoulême-ágának negyedik uralkodója a francia trónon.

Károly II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné harmadik fia volt. Fivérei, a fiatalon elhunyt Lajos, Orléans hercege és II. Ferenc halálát követően koronázták királlyá 1561. május 15-én. A mindössze tíz éves Károly édesanyja befolyása alatt állt. A wassyi mészárlást követően vallásháború tört ki a protestáns és katolikus felek között. Uralkodásának egyik legnevezetesebb eseménye Szent Bertalan éjszakája, amikor a megbékélés jegyében Párizsba gyűlt hugenották ezreit mészárolta le az államhatalom biztatására a fanatikus tömeg.

A beteges Károly király végül 1574-ben hunyt el tuberkulózis következtében mindössze huszonhárom éves korában. Törvényes fiúörökös híján a trónon öccse, az ekkor lengyel királyi címet viselő Henrik anjou-i herceg követte.