Ki vette feleségül Meritamon-t?

Meritamon („Ámon kegyeltje”) ókori egyiptomi királyné, II. Ramszesz és Nofertari legismertebb lánya, később Ramszesz felesége.

Meritamon volt Ramszesz negyedik lánya Bintanath, Baketmut és Nofertari hercegnők után. Ramszesz és Nofertari hat ismert közös gyermekének egyike; édestestvérei közül négy fiú (Amonherkhopsef, Paréherwenemef, Meriré és Meriatum) és egy lány (Henuttaui) ismert; őket ábrázolják együtt szüleikkel a kisebbik, Nofertarinak emelt Abu Szimbel-i templom homlokzatán.

A 24. uralkodási év körül, anyja halála után vagy nem sokkal előtte Ramszesz feleségül vette és ráruházta a nagy királyi hitves címet, lányai közül Bintanath után a másodikként.

Meritamont a Királynék völgye 68-as számú sírban temették el. A sírt Richard Lepsius fedezte fel. A sírban egy jelenet azt ábrázolja, ahogy Meritamon ruhásdobozokat szentel fel Ozirisznek és Hathornak. A szarkofág fedele ma Berlinben található (15274), rajta kétszer szerepelnek a királyné címei: „[A király leánya], nagy [királyi hitves], a Két Föld úrnője, Meritamon, az igaz hangú”, illetve „Az Ozirisz, a király szeretett leánya, nagy királyi hitves, a Két Föld úrnője, Meritamon, az igaz hangú.” (Az „Ozirisz” és „igaz hangú” a holtak szokásos jelzői voltak.)

II. (Nagy) Ramszesz (uralkodói nevén: Uszermaatré Szetepenré; i. e. 1302 k. – i. e. 1213) az újbirodalmi XIX. dinasztia harmadik fáraója (kb. i. e. 1279-től haláláig), az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója. Rendkívül hosszú, 66 éves uralkodás alatt (a fáraók közül a hagyomány egyedül a csaknem egy évezreddel korábban élt II. Pepinek tulajdonít hosszabb uralkodást) nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is; uralma az egyiptomi civilizáció egyik tetőpontját jelentette.

A történelem során minden fáraó, akinek lehetősége nyílt rá, igyekezett bizonyítani, hogy nem méltatlanul került a trónra, de Ramszesz szinte mindegyikükön túltett. Hatalmas építkezési projektjei és a számos, a fáraót dicsőítő felirat, valamint a korábbi fáraóktól eltulajdonított épületek és szobrok egész sora igyekszik bizonyítani nagyhatalmú uralkodó és bátor hadvezér voltát. Feltehetőleg családjának közrendű származása játszotta a legnagyobb szerepet abban, hogy Ramszesz igyekezett minél hatalmasabb uralkodónak látszani. Példaképének az előző dinasztiabeli III. Amenhotepet tekintette, akinek számos templomát és szobrát átalakíttatta a maga számára. Ez akkoriban nem számított történelemhamisításnak, hiszen a mindenkori fáraót egynek tekintették az előzőekkel, mindannyian Ré fia voltak, az isten megtestesülése a földön. Ez magyarázhatja, hogy Ramszesz miért éppen az általa leginkább tisztelt fáraók – köztük apja – épületeit sajátította ki, míg olyan uralkodókéhoz, mint például Ehnaton, nem nyúlt.

Uralkodásának jellemzője, hogy ifjonti forrófejűséggel belerohant a hettiták elleni hadjáratba, majd a csata kétséges kimenetelét hatalmas győzelemként tüntette föl, ezzel nemcsak saját képességeit igyekezett igazolni, hanem meg akart felelni az elvárásoknak is. Egyiptom népe csak erőskezű fáraó uralma alatt érezte biztonságban magát. Családja iránti szeretetét mutatja, hogy anyja, feleségei és gyermekei a korban szokatlan módon számtalan emlékművön megjelennek – bár természetesen saját pozícióit is erősítette azzal, hogy családtagjainak kiemelt szerepet juttatott.