Ki vette feleségül Mária Dorottya württembergi hercegnő-t?

Württemberg Mária Dorottya (teljes nevén Mária Dorottya Lujza Vilma Karolina hercegnő, németül: Herzogin Maria Dorothea von Württemberg; Carlsruhe, Szilézia, 1797. november 1. – Buda, Magyar Királyság, 1855. március 20.), Lajos württemberg herceg és Nassau–Weilburgi Henrietta leánya, aki József nádor harmadik hitveseként majd annak özvegyeként osztrák főhercegné, vallásos írónő.

Habsburg–Lotaringiai József Antal János Baptist (németül: Joseph Anton Johann Baptist; Firenze, Toszkána, 1776. március 9. – Pest-Buda, Magyarország, 1847. január 13.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg; az uralkodó I. Ferenc osztrák császár és magyar király öccse, aki Magyarország nádora 1795 szeptemberétől 1847. január 13-án bekövetkezett haláláig. A reformkorban, a Magyar Királyság fejlődéséért tett történelmi léptékű érdemei után „a legmagyarabb Habsburg” néven említik.

Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte: nevéhez fűződik Pest-Buda klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margit-sziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok és egyletek sorát. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy – tizenháromév szünet után – összehívja az első reformországgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuth Lajosnak, Wesselényi Miklósnak és Lovassy Lászlónak, továbbá ő akadályozta meg a Védegylet feloszlatását. Az 1838-as pesti árvíz idején a mentést irányította, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért.

Az életének utolsó két évében császár II. Lipót kilencedik gyermeke volt, Mária Terézia unokája. Fivére, Sándor Lipót nádor vegyészbalesetben történt halála után lett az ország nádora. Hamar elkötelezte magát a magyar érdekek védelme mellett, megtanult magyarul, díszmagyart viselt, Budán és Alcsúton élt. Háromszor házasodott, felnőttkort megért gyermekei második és harmadik frigyéből származtak, köztük legidősebb fia és örököse, István nádor, valamint II. Lipót belga király felesége, Mária Henrietta királyné is. József volt a Habsburg–Lotaringiai-ház ún. „magyar ágának” megalapítója, leszármazottjai között van többek között unokája, József Ágost főherceg, későbbi magyar kormányzó, valamint másik leánya, Erzsébet Franciska révén XIII. Alfonz spanyol király és az azóta is uralkodó spanyol királyi család tagjai. A Kádár-korszakban a marxista–szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették, így ismertsége lecsökkent. Ma nevét őrzi többek között a lipótvárosi József nádor tér és az ott álló emlékműje.