Ki vette feleségül María Ana de Austria (emperatriz del Sacro Imperio Romano Germánico)-t?

María Ana de Austria (Monasterio de El Escorial, 18 de agosto de 1606 - Linz, 13 de mayo de 1646) fue infanta de España, hija menor del rey Felipe III de España y de Margarita de Austria. Más tarde, por su matrimonio, fue emperatriz del Sacro Imperio Romano Germánico y Reina Consorte de Hungría.

III. Ferdinánd (Graz, Ausztria, 1608. július 13. – Bécs, Ausztria, 1657. április 2.), Habsburg-házból való német-római császár, Magyarország és Csehország királya, valamint Ausztria uralkodó főhercege 1637-től 1657-ben bekövetkezett haláláig. II. Ferdinánd császár fiaként 1634-től volt a császári csapatok főparancsnoka a harmincéves háború alatt, majd az azt lezáró 1648-as vesztfáliai békét már ő kötötte uralkodóként.

Ferdinánd a háború utolsó évtizedeiben került trónra. Szakítani akart apja politikájával, hogy békét köthessen a háború mielőbbi lezárása érdekében. A vesztfáliai békét követően a Német-római Birodalom és így Ferdinánd császári címe ugyan formálisan megmaradt, ám egységesen működő államként és szuverén hatalommal bíró uralkodóként megszűnt létezni. Ennek ellenére a császár meg tudta erősítani befolyását és felszámolta a rendiséget – megágyazva az abszolutizmus kiépülésének – Csehországban és az osztrák örökös tartományokban.

III. Ferdinánd császár személyével keveset foglalkozik a történettudomány. Nevét inkább csak apjával együtt említik, mint a két teljesen eltérő külsejű, személyiségű és politikát folytató Ferdinándok, akik a Német-római Birodalmat vezették a harmincéves háború alatt. Elsőszülött fia, Ferdinánd betegség általi halálát követően a császár mély melankóliába esett. Élete utolsó éveiben harmadik felesége, Mantovai Eleonóra által felerősített itáliai kultúrának hódolt. Ferdinánd volt az első a Habsburg-ház monarchái közül, aki egyben zeneszerző is volt. A császár végül 1657-ben, negyvennyolc éves korában hunyt el. Trónján második felnőttkort megélt fia követte I. Lipót néven.