Ki vette feleségül XIII. Lajos francia király-t?

XIII. Lajos (ismert ragadványnevén: Igazságos Lajos, franciául: Louis XIII le Juste; Fontainebleau, Francia Királyság, 1601. szeptember 27. – Saint-Germain-en-Laye, Francia Királyság, 1643. május 14.), Franciaország és Navarra királya, valamint Andorra társhercege 1610 és 1643 között. A Bourbon-dinasztia második uralkodó tagja a francia és navarrai trónon.

Lajos volt IV. Henrik francia király és Medici Mária királyné elsőszülött fia. Születésével egy időben megkapta a Viennois dauphinje címet, mint a trón várományosa. Apja meggyilkolását követően került a trónra 1610-ben. A megkoronázott gyermekkirály helyett kezdetben anyja és az olasz Concino Concini, majd Richelieu bíboros kormányzott. 1617-ben Concini meggyilkoltatását követően száműzte édesanyját, a saját fia ellen ármánykodó anyakirálynét. Uralkodása alatt egy erős és központosított abszolút monarchia megerősítésén dolgozott.

Regnálása idejére esett a hugenották és a Habsburgok elleni küzdelmek sorozata. A francia–spanyol háborút lezáró pireneusi békeszerződés keretén belül 1615-ben vette feleségül a spanyol király leányát, Ausztriai Annát. Bár kapcsolatuk idővel még ellenségessé is vált, 1638-ban megszületett első fiúk, a későbbi XIV. Lajos. Nincs egyértelmű bizonyíték, de Lajos feltételezhetően homoszexuális volt. Egyes feltételezések szerint szeretője volt két főminisztere, Charles d’Albert, Luynes hercege és Henri Coiffier de Ruzé, Cinq-Mars márkija is.

Ausztriai Anna (franciául: Anne d'Autriche, született: Anna Mária Mauricia, spanyolul: Ana María Mauricia de Austria; Valladolid, Spanyol Királyság, 1601. szeptember 22. – Párizs, Francia Királyság, 1666. január 20.), Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, aki XIII. Lajossal kötött házassága révén Franciaország és Navarra királynéja 1615-től hitvese 1643-as haláláig, majd az ország régense fia 1651-es nagykorúvá válásáig.

Anna III. Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb gyermeke volt. 1615-ben házasodott össze a francia királlyal. Kapcsolatukból huszonhárom évig nem született fiúörökös egészen 1638-ig, amikor is életet adott a későbbi XIV. Lajosnak. Férjével való házassága idővel megromlott és ellenségessé vált, a Chevreuse hercegné befolyása alatt álló Anna királyné nyíltan szembeszállt férje és Richelieu bíboros politikájával.

1643-ban elhunyt a király. A kormányzói hatalom férje végakarata ellenére Annára szállt, aki mindenki meglepetésére Jules Mazarint nevezte ki főminiszterévé. A későbbi pletykák szerint szeretők és házastársak is lettek. Kormányzósága alatt megdöntötte a Condé 4. hercege által vezetett Fronde megmozdulást. 1651-ben, fia nagykorúvá válásával hivatalosan megszűnt a régensége, ám Mazarin haláláig továbbra is az udvar befolyásos személye és a francia politika alakítója maradt. 1661-ben, a bíboros halálát követően lemondott minden hatalmáról és visszavonult a Val-de-Grâce kolostorba, ahol 1666-ban hunyt el emlőrák következtében.