Ki vette feleségül XIX. Lajos francia király-t?

Louis Antoine d’Artois (magyarosan: Lajos Antal; Versailles, Francia Királyság, 1775. augusztus 6. – Görz, Osztrák Császárság, 1844. június 3.), Bourbon-házi francia királyi herceg, Angoulême hercege, aki X. Károly francia király legidősebb fiaként Franciaország utolsó dauphinje 1824 és 1830 között, majd formailag 20 percen át XIX. Lajos néven (franciául: Louis XIX) Franciaország névleges királya. Ezzel a francia történelem legrövidebb ideig uralkodó monarchája.

Ő volt Károly Fülöp, Artois grófja (a későbbi francia király) és Savoyai Mária Terézia legidősebb fia, a merénylet áldozatává lett Berry hercegének testvére. A francia forradalom során kivégzett nagybátyja, XVI. Lajos és Marie Antoinette királyné leányát, egyben unokatestvérét, Mária Teréziát vette feleségül 1799-ben. Kapcsolatuk gyermektelen maradt.

1830-ban a júliusi forradalom megdöntötte apja és a Bourbon-ház uralmát Franciaországban. Ezt követően külföldi emigrációba kényszerült és a Marnes grófja (franciául: comte de Marnes) címet használta. A francia legitimisták felfogása szerint apja 1836-os halálát követően a törvényes francia király. 1844-ben hunyt el Görzben, Ausztriában, hatvannyolc éves korában.

Mária Terézia Sarolta (franciául: Marie-Thérèse Charlotte, németül: Marie Thérèse Charlotte, rangja alapján ismert még mint Madame Royale; Versailles, Francia Királyság, 1778. december 19. – Lanzenkirchen, Osztrák Császárság, 1851. október 19.), a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, XVI. Lajos francia király és Ausztriai Mária Antónia királyné legidősebb leánya. Ő volt a francia királyi család egyetlen tagja, aki túlélte a francia forradalmat. Unokatestvérével, Lajos Antal francia királyi herceggel kötött házassága révén Angoulême hercegnéje, majd férje jogán dauphine 1824 és 1830 között, majd 20 perc erejéig Franciaország névleges királynéja 1830. augusztus 2-án. Hitvese tiszavirágéletű uralkodását követően emigrációba kényszerült és Marnes grófnéja címen hunyt el hazájától távol az osztrák Lanzenkirchenben, 1851. október 19-én.