Ki vette feleségül Philippe Ier le Beau-t?
I. (II.) (Őrült) Johanna kasztíliai és leóni királynő házas Philippe Ier le Beau . Philip I of Castile 18 éves volt az esküvő napján (18 hónapig és 1 napig tartott). I. (II.) (Őrült) Johanna kasztíliai és leóni királynő 16 éves volt az esküvő napján (16 hónapig és 9 napig tartott). A korkülönbség 1 hónapig és 4 napig tartott volt.
A házasság 10 évig, 1 hónapig és 14 napig tartott (3696 nap). A házasság ért véget.
Philippe Ier le Beau
Philippe de Habsbourg, dit Philippe le Beau (en allemand : Philipp der Schöne, en néerlandais : Filips de Schone, en espagnol : Felipe el Hermoso), né le à Bruges (comté de Flandre) et mort le à Burgos (royaume de Castille), fils de Maximilien de Habsbourg et de Marie de Bourgogne, est duc de Bourgogne en titre et seigneur des États bourguignons de 1482 à 1506. Du fait de son mariage avec Jeanne de Castille, il est aussi roi de Castille de 1504 à 1506 sous le nom de Philippe Ier.
À la mort de sa mère en 1482, Philippe hérite des possessions bourguignonnes à l'âge de trois ans, sous la régence de son père, qui connaît un certain nombre de difficultés. En 1494, Philippe commence son règne personnel sur les Pays-Bas bourguignons (les « Pays de par-deçà »), ainsi que sur le comté de Bourgogne et le Charolais (les « Pays de par-delà »).
Marié deux ans plus tard à Jeanne (1479-1555), fille des Rois catholiques d'Espagne, il devient, à la mort d'Isabelle de Castille en 1504, roi consort de Castille et de León, titre contesté par son beau-père, Ferdinand II d'Aragon. Officiellement reconnu roi en 1506, il meurt quelques mois plus tard, apparemment d'une fièvre typhoïde, laissant une veuve qui sombre dans une forme de folie.
Philippe le Beau, père des empereurs Charles Quint et Ferdinand Ier, est l'ancêtre commun des Habsbourg d'Espagne et d'Autriche, ceux-ci détenant généralement la fonction élective d'empereur.
Bővebben...
I. (II.) (Őrült) Johanna kasztíliai és leóni királynő
Kasztíliai Johanna (származása révén ismert még mint Aragóniai Johanna, valamint történelmi ragadványnevén: Őrült Johanna, spanyolul: Juana la Loca, aragónul: Chuana la Loca; Toledo, Kasztília, 1479. november 6. – Tordesillas, Kasztília, 1555. április 12.), Kasztília királynője 1504-től, majd Aragónia királynője 1516-tól 1555-ben bekövetkezett haláláig. A „Katolikus királyok”, I. Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király leánya. 1502-ben testvérei, János és Izabella, valamint unokaöccse, a csecsemő Mihály halálát követően lett a két ibériai ország (a kasztíliai és az aragón korona) örököse, Asztúria hercegnője.
Még 1496. október 20-án házasodott össze Szép Fülöppel, aki 1506-tól Kasztília jure uxoris királya lett felesége mellette, ezzel elindítva a Habsburgok uralmát a spanyol királyságokban. Fülöp még uralkodóvá válásának évében, 1506. szeptember 25-én elhunyt. Annak ellenére, hogy Johanna élete végéig viselte uralkodói címét, valódi hatalommal sosem bírt, mivel őrültnek nyilvánították és a tordesillasi királyi Szent Klára-kolostorba zárták apja parancsára. Helyette előbb Ferdinánd király maga uralkodott régensként, majd az ő 1516-os halálát követően Johanna legidősebb fia, Károly lett anyja társuralkodója.
A királynő végül hetvenötéves korában, a világtól elzárva hunyt el 1555. április 12-én. Országaiban fia, V. Károly német-római császár követte, akit az első spanyol királyként tart számon az utókor.
Bővebben...