Ki vette feleségül Philippe I. de Bourbon, duc d’Orléans-t?

Philippe von Frankreich, Herzog von Orléans (* 21. September 1640 in Saint-Germain-en-Laye; † 9. Juni 1701 in Saint-Cloud), war Prinz von Frankreich und Navarra, Herzog von Anjou (1640–1668), Herzog von Orléans, Chartres und Valois sowie Pair von Frankreich (1660), Herzog von Nemours und Pair von Frankreich (1672), Herzog von Montpensier und Pair von Frankreich (1695), Dauphin der Auvergne und Fürst von Dombes (1693–1701), Herzog von Beaupréau und Châtellerault, Fürst von Joinville und La Roche-sur-Yon, Marquis von Mézières, Graf von Eu und Saint-Fargeau sowie Baron von Beaujolais.

Bei Hofe wurde er allgemein Monsieur genannt, was der offizielle Titel des Bruders von König Ludwig XIV. war; seine Gemahlinnen wurden als Madame bezeichnet. Seine zweite Ehefrau war Liselotte von der Pfalz.

Angliai Henrietta Anna (franciául: Henriette d'Angleterre, születési nevén angolul: Henrietta Anne Stuart; Exeter, Anglia, 1644. június 16. – Saint-Cloud, Franciaország, 1670. június 30.), Stuart-házból származó angol királyi hercegnő, I. Károly angol király és Franciaországi Henrietta Mária királyné legfiatalabb leánya, aki Fülöp orléans-i herceg első feleségeként XIV. Lajos francia király sógornője volt.

Az angol forradalom elől két éves korában édesanyjával Franciaországba menekültek, ahol Minette becenéven volt ismeretes. 1661-ben ment férjhez első-unokatestvéréhez, Fülöp, Orléans hercegéhez. Férjével való kapcsolatát gyakori feszültségek jellemezték a mind a két félnél jelen lévő szeretők miatt: egyes feltételezések szerint Henrietta Anna sógorával, magával a királlyal, míg férje, Philippe de Lorraine lovaggal folytatott homoszexuális viszonyt. Fülöppel való házasságából három gyermeke született, akik közül ketten élték meg a felnőttkort.

A kimagaslóan művelt hercegné számos diplomáciai tárgyaláson vett részt, rendszeresen tárgyalt fivérével, II. Károly angol királlyal, és személyesen is közreműködött a Holland Köztársaság ellen 1670. június 1-én megkötött titkos doveri szerződésben is. Nem sokkal a paktum megkötését követően, június 30-án hunyt el váratlanul, mindössze huszonhat éves korában. Uralkodóháza férfiági kihalását követően a jakobiták ifjabb leánya, Anna Mária szárd–piemonti királyné leszármazottjait tekintik a brit trón jogos örökösének.

Madame Elizabeth Charlotte, Duchess of Orléans (born Princess Elizabeth Charlotte of the Palatinate, German: Elisabeth Charlotte; 27 May 1652 – 8 December 1722), also known as Liselotte von der Pfalz, was a German member of the House of Wittelsbach who married into the French royal family. She was the second wife of Monsieur Philippe I, Duke of Orléans (younger brother of Louis XIV). By Philippe, Liselotte was the mother of Philippe II, Duke of Orléans, and Élisabeth Charlotte, Duchess of Lorraine. Philippe II was France's ruler during the Regency. Liselotte gained literary and historical importance primarily through preservation of her correspondence, which is of great cultural and historical value due to her sometimes very blunt descriptions of French court life and is today one of the best-known German-language texts of the Baroque period.

Liselotte not only became the ancestress of the House of Orléans, which came to the French throne with Louis Philippe I, the so-called "Citizen King" from 1830 to 1848, but also became the ancestress of numerous European royal families, so she was also called the "Grandmother of Europe". Through her daughter she was the grandmother of Francis I, Holy Roman Emperor, the husband of Maria Theresa, and great-grandmother of Joseph II and Leopold II (both Holy Roman Emperors) and Marie Antoinette, the last Queen of France before the French Revolution.